A motor beemelése után egy nagy feladat következett. Az ajtók helyre emelése. Érdekes módon ez nálam mindig egy kritikus pont, talán azért mert egy autómon sem sikerült elsőre ez a művelet, valami mindig közbejött. És ez itt sem volt máshogy, hiszen már a lakatolás után kiderült, hogy a jobb oldali ajtóval nagyon nagy gondok vannak. Így ezzel az ajtóval kezdtem.

Ezt a műveletet egyedül nehezen tudtam volna megvalósítani, és Kasper barátom nélkül nem is sikerült volna. Ő szerencsére időről időre megjelent nálam lelket önteni belém.:)
Az ajtó szerencsére nagyobb gondok nélkül a helyére került, az egyedüli bökkenő csak az volt, hogy egy kiálló csavar az ajtó alján összekaszabolta a küszöb friss fényezését.

Az ajtók felszerelése után ismét egy kicsit a belső térrel foglalkoztam. Helyére kerültek az oldalablakok.

Ez a pár perces művelet is végeredményben segített ahhoz, hogy végre autó formája legyen a Trabinak. A gumi kédereket beszerelés előtt egyenként elmostam, így az évszázados kosz, és a gumiba égett por nagy része eltűnt. A kédereket gumiápolás után tettem csak vissza a helyükre. Így a színük, és a rugalmasságuk is valamennyire visszatért.

Az első ajtók, és ablaküvegek beépítése után végre bekerülhetett az ablakemelő szerkezet, és az ajtók elektromos szerelvényei is. A sort azonban ismét az ajtó polifoammal való kibélelése kezdte. Ezek után került a helyére az elektromos ablakemelő motorja, és a központi zár motorja.

Maga az ablakemelő motor és mechanika egy Spal univerzális ablakemelő készlet tartozéka, a felszerelése pedig szerencsére igen egyszerű. A központi zárhoz az ajtózárakat át kellett egy kicsit alakítani, majd a központi zár motorjaival összekötni.

Ezek után már csak az ajtókárpit felszerelése volt hátra. A kárpitok az előző autómból kerültek át ebbe, egyedül az új hangszóró miatt kellett egy kis átalakítást eszközölni rajtuk.

Előre a hangszórók 16 centis komponens szettből valóak, és a JBL cégtől származnak. A komponens szett csipogói a műszerfalra lesznek beépítve, a hangváltók pedig eldugva lesznek hátul.

Az első kárpitok felszerelése közben a helyére kerültek a hátsó burkolatok is. A kárpitok rögzítéséhez sikerült szereznem mindenhova rögzítő bolhát, így talán ez az első autóm ahol minden lehetséges helyre bekerültek ezek a rögzítő elemek.

Az oldalsó kárpitok után véglegesen helyére került a műszerfal is. Már csak a padlólemez burkolása maradt hátra, ahhoz, hogy bekerüljenek az ülések, és a belső tér készen legyen.
Mivel az új váltó miatt új váltókulissza került az autóba, ezért első körben ennek a váltórudazatnak a kitakarását kellett megoldani valahogy.

A gyári rudazatot eltakaró kis lemez egyrészt nem is volt alkalmas a erre a célra, és mellesleg a rozsda erősen tönkretette az előző autóban. Így nem volt más megoldás, mint lemezből hajtani egy új burkolatot. A burkolatot és a kulisszát ezután a kárpitok anyagával leburkoltam, és rögzítettem őket.

A váltókulissza után végre helyére kerülhettek a hangszigetelő polifoam darabok a padlólemezen, és a tűzfalon is. Erre került ezek után a padlószőnyegből kivágott padlókárpit előre és hátra egyaránt.

A szőnyegek után helyére kerültek az ülések és a kesztyűtartó is, amivel nagy vonalakban be is fejeződött az utastér összeszerelése.

Az utastérben már csak apró kárpitozások voltak hátra, ilyen pl. a doblemezek burkolása, ezen kívül egy két apróbb elektromos apróság bekötése maradt még ki innen.

<Előző oldal